Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Irodalom - Magyar írók, költők képes leírás - Irodalom.tlap.hu
részletek »

Irodalom - Magyar írók, költők - Irodalom.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: irodalom.tlap.hu » Irodalom - Magyar írók, költők
Keresés
Találatok száma - 29 db
Áprily Lajos

Áprily Lajos

A Kisfaludy Társ. (1930), az MTA (l. 1934, tagsága megszűnt 1949, helyreállítva1989) tagja. József Attila díj (1954). 1909-ben a kolozsvári egyetemen német szakos tanári oklevelet szerzett. 1909-től a nagyenyedi kollégium tanára. 1907-től jelentek meg versei, de az erdélyi irodalom élvonalába csak Falusi elégia (Erdélyi Szemle, 1919-20.) c. versciklusával került be, amely megszerezte számára Kós Károly, Reményik Sándor és Sipos Domonkos barátságát is. 1919 után munkássága az anyanyelvi oktatás fenntartására, a nemzeti műveltség értékeinek megőrzésére irányult, miközben kereste az együttélés a román és a magyar nép számára egyformán előnyös lehetőségeit. 1923-ban Dijonban francia nyelvtanári oklevelet szerzett. 1924-től a kolozsvári Ellenzék vasárnapi irodalmi mellékleténekszerkesztője (rövid ideig Kuncz Aladárral). 1929-ben áttelepült Mo-ra. 1929-34-ben a Lónyay u. ref.gimn. tanára, 1929-38-ban Ravasz Lászlóval együtt a Protestáns Szemle szerk. 1934-43-ban a bp-i Baar-Madas Leánynevelő Int.ig. 1943-ban iskolájában a zsidótörvényeket nem volt hajlandó végrehajtani, és lemondott tisztségéről.

Janus Pannonius

Janus Pannonius

Pannoniae decus, Pannónia ékessége --- így nevezte itáliai iskolatársa, tanítómesterének fia és utóda, Battista Guarini az első nagy humanista költőt, aki Itálián kívül született: Janus Pannoniust, aki először hozta el a Múzsákat a Dunához. Majd' félszázaddal a költő halála után a ritka ékkövekhez hasonlítja őt Janus-verskiadása előszavában az elzászi humanista, Beatus Rhenanus. A humanista hagyomány Orpheuszhoz hasonlítja őt, aki lantszavával megmozgatta maga körül a világot -- ez a hasonlat érzékelteti talán a csodát, azt, hogy a költő, aki nemcsak a múló időben, hanem a költészet múlhatatlan kiválóságában is első volt, ilyen hamar nagy hírt szerzett magának és hazájának.

József Attila

József Attila

Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit.

Tormay Cécile

Tormay Cécile

A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az Ősi küldött, amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű Bujdosó Könyvében. A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével. Napkelet című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket. Szinte írói sikereit is feláldozta a szervező munkának nemzete és Európa közös nagy céljai érdekében. Ezt az érdemet méltányolta a nemzet, amikor őt küldte a Népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Tanácsába Genfbe. Sikere túlnőtt az ország határain, műveit angol, francia, német, olasz nyelvre is lefordították és a legelőkelőbb külföldi folyóiratokban közölték. Halála évében akarta az Akadémia a Nobel-díjra ajánlani.

Wass Albert

Wass Albert

1908. január 8-án születtem a Kolozsvár melletti Válaszúton, Magyarországon. Állandó lakhelyem 1944-ig: Vasasszentgotthárd, Szolnok-Doboka megye, Erdély, Magyarország. Az első világháború következményeképpen 1918 decemberében a román hadsereg elfoglalta szülőföldemet, Erdélyt, ami addig Magyarország részét képezte. 1919. január 19-én, tízéves kisfiúként részt vettem azon a kolozsvári utcai tüntetésen, ahol a magyarok önrendelkezési jogukat követelték, annak szellemében, ahogyan azt az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Wilson meghatározta. A tömegre rálőttek a románok. Családomból többen megsebesültek, néhányukat letartóztatták és megverték. Amint megpróbáltam fedezéket keresni magamnak, golyók süvítettek körülöttem és emberek hullottak a földre mindenfelé. Ez volt számomra a megváltozó világ első bemutatkozása.

Arany János

Arany János

Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett.

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond 1879. június 29.-én született Péter-Pálkor, de a református egyház anyakönyvében július másodika szerepel. Tiszacsécsét 'tündérszigetnek', 'boldog szigetnek' nevezi az író, hisz itt talált egymásra édesapja Móricz Bálint és édesanyja Pallagi Erzsébet. Itt viszonylagos jólétben éltek, mert az édesapja igen dolgos ember volt. 4 osztályt járt, de értett az ácsmunkához és a kőművességhez. Vásárolt egy vízimalmot, amely igen jól jövedelmezett. Még földet is tudott vásárolni, amit kiadott bérletbe. Sógorával közösen vettek egy tüzesgépet, persze hitelre. Dolgoznak, vállalkoznak, mígnem 1882-ben nem vontatják be a malmot télére a folyóról és odafagy. A tavaszi jeges áradás pedig elsodorja. Odalett a pénzforrás. A szerencsétlenség nem magában jár 1884 nyarán felrobban a tüzesgép. A hitelezők mindenüket elvittek az adósság fejében. Elúszott a ház, a föld. Mindent elölről kellett kezdeni.

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit. Kosztolányi művészetének kialakulásában különösen nagy szerepet játszott gyermekkori környezete. Maga is úgy tartotta (részben Freud nyomán), hogy kizárólag a korai évek hagynak el nem múló nyomot a lélekben. A mohón gazdagodó délvidéki kisvárosban, Szabadkán megtelepedett Kosztolányi család számára a nemesi múlt már csak mitologikus emlék volt. Az apai nagyapa (aki a legnagyobb hatással volt a gyermek Kosztolányira) amerikai emigrációjából visszatérve nem földet vásárolt, hanem rőfösboltot nyitott. Az anyai ág gyógyszerészekből állt. Az anyai nagyapáról azt tartotta a családi legenda, hogy Goethe szülővárosából vándorolt Magyarországra, s erre Kosztolányi éppoly büszke volt, mint a nemesi ősökre. Apja a szabadkai gimnázium tanára, majd igazgatója, aki maga is írogatott.

Babits Mihály

Babits Mihály

1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott szerzett. Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908). Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták. 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben jelenik meg első kötete (Levelek Iris koszorújából). 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is).

Hirdetés
Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc

Vörösmarty mellett a magyar romantika legjelentősebb költője, a reformkor haladó szellemű politikusa, Kazinczy társa a nyelvújítási küzdelemben. 1790-ben született Sződemeterben. Régi nemesi család leszármazottja, gyermekkorát tragédiák árnyékolták be: korán árva maradt, himlőben bal szemére megvakult. A debreceni kollégiumban tanult, 1810-ben Pestre került joggyakornoknak. Családi birtokára, Álmosdra, majd Szatmárcsekére költözött. 1823-ig visszavonultan élt, ekkor írta legismertebb művét, a Himnuszt (1823. január 22.) melynek "születésnapját" a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. 1829-től Szatmár megye aljegyzője, 1832 és 34 között országgyűlési követe volt. Közéleti tapasztalatait Országgyűlési Naplójában írta le, erkölcsi elveinek összefoglalása a Parainesis, melyet unokaöccséhez, Kölcsey kálmánhoz intézett.

Berzsenyi Dániel

Berzsenyi Dániel

1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként. Apja jogvégzett, de gazdálkodó ember volt. Erőtlen fiát ő tanította, nevelte otthon. Izmos fiúként 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt. Sokat olvasott, főleg latin műveket. 1793-ban elszökik Sopronból, katonának áll be, majd onnan is menekül. 1795-ben befejezi diákpályáját. Nagybátyjához, Niklára megy, mert apjával utálták egymást; anyja halála után (1794) még jobban elmélyült ez a viszály, hisz ő volt közöttük a védőfal.

Krúdy Gyula

Krúdy Gyula

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. A család elsőszülött fia csak író akart lenni és semmi más. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája nyomtatásban, s ezt gyors egymásutánban még nyolc írás követte. Érettségijéig több mint kétszáz novellát publikált, közben diákújságokat adott ki, megszervezte a nyíregyházi sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. 17 éves volt, amikor a tuzséri hipnózistragédiáról szóló tudósítását - 1894-ben Tuzséron egy amatőr hipnotizőr médiuma hipnotizálás közben összeesett és meghalt - átvette a kor európai sajtója.

Örkény István

Örkény István

Ha egy olyan író, aki Örkénytől tanulta, hogy a valóság és leginkább az a korszak, amelyben mi élünk, úgy ahogy van, abszurd, és ezzel a meggyőződéssel keres egy írói életutat, hogy annak értelmetlen kitérőivel és indokolhatatlan buktatóival bizonyító erővel ábrázolja az egymásra következő mozzanatok abszurditását, leghelyesebb, ha Örkény István irodalmi pályafutását fogalmazza meg dokumentumerejű írói arcképnek. És talán előre mindent példázó mottónak ezt az Örkény-mondatot teheti, amely a Nászutasok a légypapíron című novelláskötet (1967) előszavában olvasható: "Az ember, ha mégoly biztosan áll is a lábán, mihelyt egyet lép, reszkírozza a hasra esést". Biztonságosnak tetsző lépések után váratlan hasra esések, indokolatlan sikerek után még indokolatlanabb bukások, lázas munkalendületek után évtizedes értelmetlen elhallgattatás, majd váratlan felívelés, útratalálás, művészi dicsőség a világhírig és az itthoni-külföldi elismertetésig jelzi a hatvanhét évre terjedő életutat. Így ahogy van, alkalmas téma egy abszurd életrajzi regényhez.

Csáth Géza

Csáth Géza

Szabadkán született, 1887. február 13-án. Eredeti neve Brenner József; Kosztolányi Dezső unokaöccse, Jász Dezső bátyja. 1896-1904 között a szabadkai gimnáziumban tanult, részt vett az önképzőkör munkájában. 1901-tő1 zenekritikákat és karcolatokat írt a Bácskai Hírlapba. 1904-ben A kályha című novelláját elküldte Bródy Sándornak, aki ezután jót, sőt feltűnő jót várt tőle. Sikertelen zeneakadémiai felvételi után beiratkozott a budapesti orvosi karra. 1908-tól a Nyugat rendszeresen közölte elbeszéléseit és zenekritikáit. 1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika tanársegédje, állását nem véglegesítették. 1910. április 20-án egy rossz orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében morfiumot kezdett szedni; többszöri elvonókúra ellenére is növelte morfiumadagját.

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor

Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a szlovák anyanyelvu Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak.

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály

A debreceni világ messze volt a pest-budai világtól. A kálvinista cívisek a török időkben olyan sajátos függetlenséget valósítottak meg a maguk számára a magyar király, az erdélyi fejedelem és a szultán között, hogy némi kis túlzással városi köztársaságnak is tekinthetjük úgy másfél évszázadon át Debrecent. Ebből az önállóságból még sok minden megmaradt a XVIII. századra is: itt előrehaladottabb volt a polgárosodás, mint az ország nagy részében; Bécstől is távol éltek; itt - ritka kivételként - volt magyar nyelvű polgárság, amikor elérkezett a felvilágosodás híre és szelleme. Debrecen ellentmondásosan válaszolt rá. A cívisek kemény vallásossága, a gazdag polgár félelme minden változástól, a kálvinizmus szűkkeblű puritanizmusa. amely még a színházat is ártalmas hiúságnak tartja - ezek visszahúzó erők voltak.

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán a magyar próza egyik legkimagaslóbb alakja. A hetvenes évek elején megyei esküdtként Balassagyarmaton hivatalnokoskodott. Itt jelentek meg - a helyi lapokban - elsô írásai. Itt ismerkedett meg késôbbi feleségével, Mauks Ilonával. Életrajzírói, monográfusai sohasem mulasztják el hangsúlyozni, hogy egész munkásságára kiható élményt jelentett számára a balassagyarmati tartózkodás. Mikszáth 1873-ban társszerkesztôje volt a Nógrádi Lapoknak. Ekkor jelent meg a Nibelungok harca címû elbeszélése. A novella bevezetése igen jellemzô képet ad a megyérôl és székvárosáról (mely akkor még Balassagyarmat volt).

Tuti menü